Copyright © PSALMUS HUMANUS Művészetpedagógiai Egyesület, 2002–2025.
PSALMUS HUMANUS
MŰVÉSZETPEDAGÓGIAI EGYESÜLET
Támogatók:
Frissítve: 2026. okt. 23.
Videók:
Emberi Erőforrások
Minisztériuma
Magyar Művészeti
Akadémia
VEZETŐSÉG
Baráth Yvette magánének, szolfézs szakos tanár, kórusvezető és előadó vagyok.
Tanári munkám vezérgondolata a szabad éneklés: a természetes, könnyed hangadás és az önálló zenei kifejezés segítése. A magánének tanításában szerzett tapasztalataimat a 6–10 éves korosztály zenei nevelésében elsősorban a pedagógus énekes mintáján, a gyermekek utánzásos tanulásán és az ízlésformáláson keresztül tartom hasznosíthatónak.
A magánének sajátossága, hogy a hangszer maga az énekes. Ez különösen nagy felelősséggel jár: a növendék fejlődését erősen befolyásolja tanára hangigénye és ízlése. Fontosnak tartom, hogy a tanítás megőrizze az egyéni hangszínt, és mindenkit a saját hangjának felfedezésében segítsen.
Módszertanomban ezért lényeges szerepet kap a képzelőerő, a szemléletes képzetek használata és a tapasztalás. A tanár útmutatása alapján a növendék maga keresi és ismeri fel a könnyedebb, szabadabb éneklés érzetét. A technikai fejlődés és a személyes felszabadulás összekapcsolódik: a nehézségek oldódásával a tanítvány bátrabban, őszintébben fejezheti ki magát. Ehhez türelemre, bizalomra és az érzelmi állapotára is figyelő tanári jelenlétre van szükség. Az énekóra így a személyiség fejlődését is támogató találkozássá válhat.
Pedagógiai meggyőződésem szerint a 6–10 éveseknél a legfontosabb alap a szépen, helyesen és természetesen éneklő tanár példája, hiszen a kisgyermek elsősorban utánzással tanul. Ezért különösen fontosnak tartom az éneket tanítók, karvezetők és szolfézstanárok saját hangképzését. A jó technikájú tanári éneklés fejleszthető, és nem feltételez szólista adottságokat. A pedagógus hangja nap mint nap sok gyermek éneklésére hat.
Az eltérő előképzettség, az éneklési bizonytalanság és a megszólalástól való félelem mellett a gyermekeket érő zenei mintákra is figyelnünk kell. Az alsó tagozatos órán a rövid dallamok utánzása, az énekes játék és a közös éneklés teremthet lehetőséget a természetes hanghasználat megalapozására. Olyan elfogadó légkört szeretnék, amelyben a gyermek mer próbálkozni, figyel a saját és társai hangjára, és az éneklést örömteli tevékenységként éli meg.